5. A régi ismerős és a szerencse rám talált

Ameddig Dorina vissza nem jött addig a telefonomat néztem és megpróbáltam olyan erősen koncentrálni mint még soha. És amikor úgy fél  10kor megcsörrent már majdnem elhittem hogy Harry hív, de nem Harry volt, hanem Dorina.

-Szia! Valami baj van? -kérdeztem kicsit aggódva
-Nem, nincs. Nagyon szuper minden. Csak szólni akartam hogy elmegyünk sétálni egy parkba. Nem akartam hogy aggódjatok-közölte Dorci biztosan mosolyogva.
-Oké köszi. Amúgy minden jól megy,?
-Igen, de ezt majd otthon elmondom, most sietek vissza Niallhöz.
-Ja jó. Akkor szia!
-Szia. -és letette.

-Dorina volt?-kérdezte Reni
-Aha, csak annyit mondott hogy Niallel még elmennek sétálni és hogy ne aggódjunk. Többet nem mondott.
-Biztos majd itthon beszél majd.-mondta Enikő
-Addig mi mit csináljunk? Bemehetnénk a városba- ajánlotta fel Enikő.
-Jó de ne szálljunk metróra.
-Miért-kérdezték egyszerre.
-Meeeert.. Kell hogy legyen térerő- közöltem égő vörös fejjel.
-Ja. Igen. Akkor nem szállunk metróra.- mosolyogtak össze mindketten.

Már 1 órája mászkáltunk össze vissza a városban amikor megláttunk egy ismerős arcot. Nagyon megörültünk neki.

-Szia! Hát te mit keresel Chelmsfordban?- kérdeztem Angitól.
-Sziasztok. -ölelt meg minket- Versenyem van.
-Milyen versenyed?-kérdezte Reni egy csöppet döbbenten.
-Hát tudjátok volt egy díjugrató verseny és azon második helyezett lettem és itt rendezik a végső fordulót.
-Juj, Gratulálok.-mondtam neki boldogan és megöleltem. A többiek is követték a példámat
-Én is gratulálok.-mondta neki Reni
-Én is. Egyedül jöttél?-kérdezte tőle miután ő is megölelte -Enikő
-Nem Bellával ( ő Angi nővére) . Nekem meg egy plusz főnek fizették az utat és a szállást. Anyáék is jönni fognak de csak majd holnap. A verseny előtt egy nappal.
-Értem. Bella most hol van?-kérdezte tőle Renáta
-Bement ebbe az üzletbe.-mondta és rámutatott az előttünk lévő boltra. -Én is bementem volna, de megláttalak titeket.-mosolygott.
-Dorina hol van? Nem együtt négyen jöttetek ki?-kérdezte  miután észrevette hogy hiányzik a társaságunkból Dorina.
-El se fogod hinni hogy mi van.- kezdtem bele és elmeséltem hogy mi történt velünk azóta mióta Angliába költöztünk.

-Júúj, de mázlista. Remélem bemutat engem a One Directionnak. De ez tényleg igaz vagy csak kamuzzátok?-kérdezte Angi és még látszott hogy nem teljesen hiszi el amit az imént mondtam neki.
-Mondom hogy ez van. És az is igaz hogy Harry elkérte a számom. Harry! El tudod ezt hinni? -kérdeztem tőle.
-El hiszem- mosolygott, de azért láttam rajta hogy nem annyira hisz nekem.
-Meghívsz minket a versenyedre?-kérdezte Reni megtörve a kínos csendet ami felállt köztünk.
-Hát persze! Már épp mondani akartam. Ez egy nagyon fontos verseny számomra és szeretném ha a barátaim is ott lennének.
-Ott leszünk. Mikor is lesz ez pontosan?-kérdezte Enikő
-Hát 2 nap múlva délelőtt 11kor kezdődik. De addog még beszélünk, ugye?-válaszolta Angi.
-Hát persze!-mondta neki Enikő.

  És ekkor megcsörrent a telefonom. Már azt hittem hogy Dorina hív mert hazaért és nem talál minket otthon. De nem ő volt, mert ismeretlen hívott. Akkor... akkor ez csakis Harry lehet. Éljen! Gyorsan fel kellett vennem a telefont még mielőtt leteszi.

-Halo?-szóltam bele bizonytalanul.
-Szia. Harry vagyok. Te Viki?-kérdezte, és most már biztos voltam hogy Harry az.
-Igen én vagyok.-és ekkor örültem hogy telefonon keresztül, nem látszik ha valaki elvörösödik.
-Akkor jó. Ne haragudj hogy reggel csak úgy elmentünk, de én voltam a sofőr és nem akartam Nialléket megvárakoztatni. Ugye nem gond?-kérdezte Harry
-Nem , egyáltalán nem baj.
-Örülök. És nincs valamikor kedved találkozni?
-Persze hogy van kedvem. Láttam hogy a többiek vigyorogtak és próbálták kinézni a tekintetemből hogy mit is beszélünk.
- Az nagyszerű. Megkérdeztem a menedzserünket hogy mikor kaphatnék egy szabadnapot.
-És mit mondott?-szóltam közbe türelmetlenül
-Hát a holnapi nap nem jó. De holnapután az egész napom szabad. Neked jó?-kérdezte miután átgondolta hogy mikor is van szabadideje.
Gondolkodás nélkül rávágtam hogy igen. Nem kérdés hogy ha elhív randira Harry akkor igent mondok neki.
-Nagyszerű. Már alig várom. -Harry gyere mááááár!-kiabált valaki Harrynek amit a telefonból is tisztán lehetett hallani.- Bocsi de most mennem kell. Később este fele ha szeretnéd akkor felhívhatlak.-mondta.
-Igen, nagyon szeretném.- És ha lehet akkor még vörösebbre váltott az arcszínem.
-Rendben akkor később beszélünk. Szia.-köszönt el.
-Szia, Harry.


-Úristen tényleg Harry Stylesel beszéltél-kérdezte hitetlenkedve Angi.
-Igen. És randizni fogunk.-mondtam. Még mindig rákvörös fejjel.
-Ezt nem hiszem el.... -sokkoltam le Angit.
-Mesélj el mindent.- unszolt aztán Reni.
-Oké.-kezdtem és majdnem szó szerint elmeséltem nekik a telefonos beszélgetést HARRYVEL. Csupa nagy betű.

-De jó hihetetlen mázlisták vagytok. Dorina Niallel, te Harryvel. És még Enikő és Reni is szerencsések mert legalább beszéltek a kedvencükkel. Én meg nem.- szomorodott el Angi.
-De te meg egy díjugrató versenyen veszel részt. Azért ez sem semmi. - próbáltam megvigasztalni.
- Sziasztok lányok.-jött hirtelen a társaságunkhoz Bella.
-Szia.-köszöntünk kórusban
-Bocsi Angi, de vissza kellene menni a szállásra. Az előbb hívott a verseny szervező.
-Oké. Mehetünk. Akkor még beszélünk ugye?-kérdezte tőlünk Angi
-Persze. Sziasztok.

Haza fele vettük az irányt.

A házunk előtt állt egy kocsi.
Amikor beértünk a nappaliba ott ült Dorina, Niall és Harry.
-Szia..sztok- köszöntem és amikor megláttam Harryt (ma már másodjára) éreztem ahogy elpirulok. De legalább most egy kicsit visszatudtam fogni magam és rákvörösből lementem egy enyhe pirulásba. Éljen!

-Sziasztok. Akkor mi már megyünk is. -köszönt el Niall és mielőtt kilépett volna a házból megölelte és arcon puszilta Dorinát. Dorci arcszíne is az egészségesből átváltott természetellenes vörösbe. Ez van.

Amikor Harry elment volna mellettem bizonytalanul csak megölelt. Én viszonoztam, persze akkor ismét visszajött a kedves régi barátom a rákvörösség. Üdv újra..

Ellépett mellőlem és köszönt:
Sziasztok!-majd rám nézett és mosolyogva ezt mondta: -Később hívlak.!
-Sziasztok!- suttogtam szinte alig hallhatóan, de azért fülig ért a szám....



[ hát itt van az új rész :) remélem tetszik :)) ( Bár egy kicsit lapos lett:) ) És azt még elmondanám hogy köszönöm a 200 feletti oldalmegjelenítést. Nagyon örülök neki:) És Persze a 4 rendszeres olvasómnak :'D Ha benéztél akkor örülnék pár kommentnek is :) köszönöm :) Hamarosan új rész :)]

xxx