8. *Harry szemszöge*

Ma végre randira mehetek Vikivel.
Délelőtt a srácokkal voltunk az ideiglenes Chelmsfordi lakásunkba. Már a kocsikulcsot kerestük amikor megszólal a telefonom. A menedzser. Miért zaklat a 'szabadnapunkon' is??
-Harry! Van egy kis gond!-szólt bele köszönés nélkül.
-Mi az?
-Tudom hogy tegnap azt mondtam hogy kaptatok egy kis szabadidőt hogy pihenjetek.-kezdett bele mire én idegesen közbeszóltam.
-De??
-De most nem lehet. Elfelejtettem mondani hogy fotózásra kell mennetek.. A képeket felhasználják a People magazinban is. Fontos.-mondta ellentmondás nélküli hangon.
-De nekem programom van!!!
-Hát akkor mondd le!
-De nem akarom lemondani. Rakasd át az időpontot. 3 órával későbbre!! -mondtam a menedzserünket.
-Nem lehet! Küldtem egy kocsit értetek. Mindjárt ott lesz! Itt várlak titeket!-meg sem várta hogy mit mondok, egyből letette. Na kösz!...

-Mit akart?-kérdezte Liam
-Le kell mondani a randimat. Fotózásra kell mennünk. Mindjárt itt a kocsi. -mondtam letörve
-Jajj Harry szomorúúúúú!!-mondta Louis gügyögve majd megölelt.
-Ez nem vicces! Most le kell mondanom Vikit! Azt hiszi hogy átvertem.
-Hívd fel, mondd el mi van és kend rá a menedzserre! Végül is tényleg miatta kell lemondanod!-vetette fel Niall.
-Oké, remélem nem haragszik meg nagyon.

Kimentem az erkélyre és felhívtam Vikit.

-Szia,Harry.-köszönt először ő, idegesnek tűnt, de nem tudtam hogy miért.

-Szia Viki! Úgy sajnálom és nehogy félre érts, nagyon tetszel, és tudom hogy milyen bunkóság ezt  közölni pont most..-kezdtem el.

-Mi történt? Valami baj van?-kérdezte aggódva

-Igen.. Én tényleg nagyon nagyon sajnálom, de nem tudunk elmenni ebédelni. A menedzserünk nem szólt hogy fényképezésre kell mennünk egy magazinnak.. és. igaz én se szóltam hogy dolgom van... de tényleg sajnálom Viki.-folytattam, majd mintha megkönnyebbülten felsóhajtott volna

-Harry.. Ha fotózásod van akkor menj el rá. Majd máskor elmegyünk valahova.. Ha szeretnéd még.. Mert én szeretném.

-Persze, hogy szeretném! Csak tudod a menedzserünk néha azt hiszi hogy madzagon rángathat minket.. Úgy csinálja mintha nem lenne magánéletünk... Na mindegy. - és itt megfogadtam Niall tanácsát, a menedzserre kentem mindent.

-Harry!-kezdett bele.-Nem kell magyarázkodnod, majd máskor elmegyünk ebédelni.

-Köszönöm hogy ilyen megértő vagy. Később bepótoljuk, ígérem..De most mennem kell, most visznek a fotózásra. -mondtam amikor szólt Zayn hogy megjött a kocsi.

-Rendben, Szia.

-Szia.-nem tudtam mást mondani, így csak elköszöntem tőle.

A fotózás 4 óra hosszáig tartott.  Mikor vége lett, elmondtam először Louisnak  hogy mit találtam ki, ameddig fotóztak.
-Ez jó, Már csak az kell hogy ő ráérjen.-mondta Louis.
-Szerintem ráér. Vagyis remélem-mondtam
-Mit találtál ki?-kérdezte Liam
-Hát elmegyek érte, elviszem a kis szendvicseket ami az öltözőbe van, és beszélgetünk.-mondtam.
-Hát azokat a szendvicseket biztos nem.-röhögött Liam.
-Mér'? -kéerdeztük egyszerre Louisval.
-Mert Niall most tömi magába az összeset.. Egyszerre.. Zayn meg a telefonjával veszi..-mondta nevetve
 Ekkor kijött Zayn és Niall, a hasukat fogva a nevetéstől.
-Köszi, Niall megetted a randi kellékemet..-mondtam neki felháborodtan, de miután Zayn az arcom elé rakta a videót amit készített belőlem is kitört a nevetés.

-Na jó.. akkor elviszem a mekibe, rendelünk valamit és a kocsiba megesszük.-mondtam amikor kitaláltam a B tervet
-Hát ennél romantikusabbat nem hallottam. Miért nem viszed étterembe?-kérdezte Niall
-Mivel nem tudom elvinni a kis szendvicseket mert megetted!! Étterembe nem vihetem mert, ott odajöhet egy rajongó, fotókat készíteni..és én most azt akarom hogy ketten legyünk.-mondtam
-Ketten..-kacsintott rám Zayn
-Hogy megismerjük egymást.. Szavakkal.-mondtam hogy Zaynnek is egyértelmű legyen
-Én is így gondoltam.. csak neked mocskos a fantáziád.-röhögött Zayn
-Persze..-mondtam nevetve- Első randinak elég hogy megismerjük egymást.. Aztán ha tetszett akkor lesz második is..-mondtam majd ránéztem az órára negyed öt.
-Bocs, srácok de mennem kell. Nem akarok későn menni hozzá.

Az autómban ülve reménykedtem hogy otthon legyen. Kiszálltam a kocsiból és becsöngettem.
Kinyitott az ajtót és meglepődve köszönt.

-Szia! Te.. te mit csinálsz itt?-kérdezte

-Szia! Gondoltam ha ebédre nem tudtam jönni, akkor elmehetnénk valahova, utána meg egy étterembe vacsorázni.-mondtam mosolyogva.

-Tényleg?-mire bólintottam- Persze csak felveszek valami normális göncöt.-mutatott a ruháira- Sietek.

Megfordult, és annyira aranyosan zavarba jött hogy el is feletkezett rólam.

-Ó bocsi-fordult vissza - Gyere be.

Bementem, a többi lány, a kanapén ült és nagyon meglepődtek hogy ott vagyok. Köszönni se tudtak annyira meglepődtek. Amikor Viki szólt hogy ő most velem jön, nem nagyon örültek neki. Vikivel (azthiszem) Reni ment 'segíteni'. Nem tudom hogy minek kell segíteni felvenni egy ruhát, de ez biztos valami lányos dolog.

-Öm. Szia. Kérsz valamit inni.-kérdezte (azthiszem) Enikő. 

-Nem kérek köszi.-mondtam.

Ennyit beszéltünk összesen. Mindenki maga elé nézett, de nem úgy mint hogy " a barátnőmet randizni viszik, jajj de jó" hanem inkább hogy " a barátnőmet randizni viszik, na ne már"  . Ciki.

Amikor kijöttek a szobából Vikiék, láttam hogy ugyanabba a ruhába van Viki, mint amilyenbe be is ment.. Oldani akartam a feszültséget és megkérdeztem hogy:

-Mégis csak ebben maradsz?

-Igen, de azért, mert...izé....- idegesnek tűnt

-Mert nem ér rá, itthon kell maradnia , mert egy régi barátnőnk jön ide!-közölte Reni.

-Szívesen veled megyek.. csak máskor.. Sőt nagyon szeretnék elmenni veled bárhova, de most nem jó.. Vele csak egy év múlva találkozok, de veled megvan rá az esély hogy többször...-mondta Viki.

-Oké, semmi baj.. A barát az nagyon fontos.. Akkor majd holnap felhívlak és beszélünk..- mondtam, de nem voltam benne 100%osan biztos, hogy nem azért mondja le a randit, mert hogy én meg délben mondtam le. Remélem nem az én hibám.

-Rendben.

-Hát akkor én nem is zavarok tovább! Sziasztok.-köszöntem el majd kifelé indultam. Viki meg utánam.

-Ugye tényleg nem baj.? -kérdezte aggódva

-Nem.. A barátok az elsők.. És ha minden jól megy akkor legközelebb el is mehetünk ketten egy randira.-mosolyogtam rá, hogy érezze tényleg nem haragszom.

-Igen, remélem.-mondta

-Hát akkor szia!-köszöntem el tőle és beszálltam a kocsiba.

-Szia!

Amikor beléptem a mi nappalinkba a fiúk kérdőn néztek rám.

- Lemondta, Nem ért rá!-mondtam majd szomorúan felsétáltam az emeletre a szobámba....

[Sziasztok:) Mivel az elmúlt napokban nem hoztam új rész elég sokáig, amiért még1X bocsánatot kérek.. De most ismét új rész. két egymást követő nap:) Juhéé:'D De ez egy kicsit rendhagyó mivel nem Viki szemszögéből van hanem az egész Harryéből ami a címéből már kiderült.. :D  Ha tetszik akkor tetszikeld ha viszont hozzáfűzni valód van akkor kommentelj!!]:) ♥  

U.I.: Bocsi a fehér háttérért itt-ott, de nem tudtam visszaállítani.:(  ]

xxx